Ez a viszony távolról sem volt zavartalan, sőt nagy összecsapásokra is sor került, még egy fenéken billentésről is szól a fáma. Mozartnak elege lett. 1781-ben szakított az érseki udvarral és elhagyta Salzburgot. Leveleiben és naplójegyzeteiben nem rejtette véka alá, sőt meglehetősen keresetlen szavakkal juttatta kifejezésre az érseki bánásmóddal kapcsolatos véleményét. A bécsi évek 1871-ben Mozart Bécsbe költözött. Fiatalabb korában már töltött itt egy évet. Megbízásokat vállalt, zongoraórákat adott és jól keresett. Életstílusa azonban több pénzt igényelt, sokszor kényszerült kölcsönt fölvenni. Szerette a bort és a szerencsejátékokat, de intenzíven vetette magát a munkába is. 1782-ben feleségül vette Constanze Webert. Hat gyerekük közül csak ketten érték meg a felnőtt kort. Korai halál Élete vége felé hatalmas sikerek váltakoztak keserű időszakokkal. A varázsfuvola a korábbi operáknál is nagyobb sikert aratott, és ezúttal nem is annyira udvari és nemesi, hanem polgári körökben. Alig néhány héttel később azonban Mozart ágynak esett és már nem tudta befejezni talán legjelentősebb és legnagyobb hatású művét, a Rekviemet.
Főbb művei: 1774 – La finta Giardiniera 1776 – Thomas, Egyiptom királya (Thomas, König von Ägypten) 1781 – Idomeneo 1782 – Szöktetés a szerájból (Entführung aus dem Serail) 1786 – Figaro házassága (Le nozze die Figaro) 1786 – A színigazgató (Der Schauspielerdirektor) 1787 – Don Giovanni 1787 – Kis éji zene (Eine kleine Nachtmusik) 1790 – Cosi fan tutte 1791 – Titus kegyelme 1791 – A varázsfuvola (Die Zauberflöte) 1791 – Requiem Szemerédi Fanni
Sitemap | atomistic.news, 2024