Középkori Várak Magyarországon / Könyv: Középkori Magyar Várak És Várromok (René Bebeau)
apple-id-telefonszám-megváltoztatásaszázadban. A térség középkori református templomaihoz hasonlóan szép népi motívumok díszítik a belső teret, s külön érdemes kiemelni a faragott szószékkoronáját ( a szószék fölötti míves dísz) is. A környék legszebbjének kiáltották ki fából készült harangtornyát is. Szentkirályszabadja római katolikus templom Egészen véres történelmi pillanat kapcsolódik a Veszprém megyei településhez és a XIII. században épült templomhoz. A későbbi templomdombon lelte ugyanis ismert kimenetelű halálát Koppány. A román, majd gótikus stílusban átépített templom szabályos és erőteljes szerkezetű, tornya határozott, szentélye pedig félköríves. A településen egy hírhedt szellemházat is láthatunk, 10 percnyire pedig ott a Balaton, úgyhogy mindenképpen megér egy látogatást. Kallósd római katolikus templom A zalai borvidéken megbújó, száznál is kevesebb lakosú falu temetőjében található a tájat uraló Árpád-kori körtemplom. Egészen szokatlan, inkább mesebeli külseje van a kallósdi templomnak! Függőlegesen bordák (lizénák) tagolják, kelet felől, mint mini önmaga, egy félköríves apszis kapcsolódik az épülethez.
Várak építészete – Wikipédia
Ilyen volt például Győr, Szigetvár, Sárvár. Megjelent a még fejlettebb bástyatípus, a fülesbástya. A fejlődés következő fokozatában az egyre erősebb ostromtüzérség hatására a várak körül elő-védőműveket építettek. Ennek szép példája a földhányásba rejtett erőd ( Esztergom). A magyarországi várépítészet különleges részét képezik a várkutak. Vöröskő várában a kút 150 méter, Fraknó várában 141 méter, Krasznahorka várában 118 méter. Árva és Munkács váraiban 95-85 méter mély kutakat kellett fúrni. Nyitran és Zólyomlipcsén a várkút 80-80, Léka, Borostyánkő váraiban 70-70 méter. 67 méter Gácson, 65 méter Németújváron, 55 méter mély Trencsénben, 37 méteres Bajmócon. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Barbakán Bástya (várépítészet) Öregtorony Vártorony Irodalom [ szerkesztés] Gerő László: A magyarországi várépítészet, Budapest, 1955. Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra, Budapest, 1905. Magyar régészet az ezredfordulón, Budapest, 2003. Seemann Gábor: Hazánk középkori várkútjai.
- Könyv: Középkori magyar várak és várromok (René Bebeau)
- Középkori vár - Tananyagok
- Középkori várak: úton az utánnyomás - Középkori várak: úton az utánnyomás Archeologia
Rajzok
Dísztermeiben világszínvonalú hangversenyeket rendeznek. Látogassatok el Gödöllőre, és ismerjétek meg közelebbről Sisi hercegnő kedvenc pihenőhelyét, az ország legnagyobb barokk kastélyát! Tegyetek egy sétát hatalmas kertjében, nézzétek meg a fehér és arany színekben pompázó dísztermét, a királyi lakosztályokat vagy az Európában ritkaságnak számító kastélyszínházat. Kezdődhet az időutazás? csodasmagyarorszag Oszd meg fényképeidet a #csodasmagyarorszag jelöléssel! Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Milyen lenne igazi főúri életet élni? Bolyongani a kastélyunk termei közt, átsétálni a festői kertünkön, lovas kocsit választani? Van egy jó hírünk: látogass el a csodálatos Festetics-kastélyba, és megtudod! Tovább A legszebb kastélyok és várak Kelet-Magyarországon Nemcsak esztétikailag újultak meg épített örökségeink, hanem történetük is átélhetőbbé válik a látogatók számára: a modern technológiát felhasználva még izgalmasabb, interaktív kiállítások és installációk segítségével ismerheti meg az építtető családok, nevezetes várurak történetét.
1969-ben született Miskolcon, 1993-ban végzett az egri Eszterházy Károly főiskolán, történelemtanár. Több mint két évtizede ír tudományos népszerűsítő cikkeket, 2003-től szerkeszti és vezeti a Közkincs-kereső című rádióműsort. 2008-ban indította el a műemlé portált, amelyet a kezdetektől szerkeszt. 2012-től az főszerkesztője. Cikkei, riportjai, fotói internetes és nyomtatott magazinokban látnak napvilágot. A kötet megvásárolható a visegrádi múzeum online boltjában: továbbá a visegrádi királyi palotában, a tatai, egri, kisnánai várakban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban
A felújított Füzéri vár, Magyarország legjobb állapotban lévő középkori vára A vár Füzér település közvetlen közelében található, a szlovák határ közelében. A várat 1264-ben említették először a krónikák, de valószínűsíthető, hogy már a tatárjárás idején létezett. Egyes elméletek szerint az Árpád-korban épülhetett, az Aba nemzetség égisze alatt, és egyike volt azoknak a kőváraknak, amelyek a birtokosok tulajdonát képezték. II. András aztán megvehette a várat, ami adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, majd egy másik hűbérurának osztotta ki. A Bátori család után a tulajdonosok a Nádasy családból kerültek ki. A vár akkor lett az enyészeté, amikor a Wesselényi-összeesküvés kivégzésekbe torkolt, és az osztrák hadsereg betört az erődítménybe és felgyújtotta. A romokkal ezután hosszú ideig senki sem törődött, de a romantika korszakában ismételten felfedezték a vár szépségét. A régészeti munkálatok 1977-ben kezdődtek, a vár renoválása pedig 1992-ben indult meg.
Középkori vár - Tananyagok
Rákóczi Ferenc 1705-ben leromboltatott, ezzel elégtételt véve a császáriakon Sárospatak feldúlásáért. Feltárása most folyik. IF Fotó: Várbarát A tatárjárás után, IV. Béla uralkodása alatt épült budai várat Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás idején az egyik legszebb európai udvarrá fejlesztették, a lenti videó ezt az állapotot mutatja be. A XV-XVI. században kiépült Szigetvár erődítményrendszere, melynek főkapitánya 1561-től öt évvel későbbi híres kirohanásáig Zrínyi Miklós volt. Az egri püspök parancsára 1261 körül elkészült, Gárdonyi Gézának köszönhetően mindenki által ismertté tett egri vár 1552-es, a török ostrom előtti állapota Az évtizedeken át épített, végül Mátyás uralkodása alatt elkészült, XIX. század óta elhagyatott kisvárdai vár a XVI. században A mára eltűnt, Szolnok területén állt tiszai végvár 1552-es állapota A késő XIV. század óta álló, ma Várpalota főterének díszeként szolgáló Thury-vár 1569-ben A Baranya megyei Magyaregregyen található, tatárjárás után épült Márévárat az 1530-as években reneszánsz stílusúvá alakították, Pécs 1543-as elfoglalása után pedig a török tette rá a kezét.
A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza, akik (egyes feltételezések szerint) a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet, megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után a VIII. század idején a benyomuló szláv törzsek szállták meg, és saját céljaiknak megfelelően átépítették. A vár szerkezete A riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú fellegvár két részre tagozódik: alsó és felső várra Az alsó vár A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2, 20-2, 50 m vastag, míg az északié 3, 30-3, 50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete.